Az emberiség történetének első mosógépét Noah Cushing találta fel. Ez egy kézzel forgatható eszköz volt, amelyet egy fogantyú forgatásával működtettek. Egy ilyen gép analógját 1851-ben az amerikai James King készítette. A mosógépek sorozatgyártása valamivel később, már 1874-ben kezdődött. William Blackstone darabonként két és fél dollárért adta el házi készítésű szúrógépeit. Egyébként egy ilyen egység első példányát a feleségem kapta. Igazi áttörést jelentett a belső égésű motor megjelenése a mosógép tervezésében, amelyet később villanymotor váltott fel. Az 1900-as évek elején jelentek meg először Európában, Németországban gyártották őket. Alva Fischer a mosógépek új generációjának megalkotója.
Őseink elsősorban vályúkban vagy medencékben mostak. A nagy mennyiségű mosáshoz a háziasszonyok a folyóhoz mentek. Az akkori nők egyetlen asszisztense egy mosdódeszka volt, amelynek felülete keresztirányú hegekből állt.A beszappanozott tárgyakat erőteljesen a deszkához dörzsölték, és minden szennyeződést eltávolítottak. Az első szovjet mosógépek csak a huszadik század második felében jelentek meg. Milyen tulajdonságaik, előnyei, hátrányaik voltak, és melyek voltak az akkori háztartási gépek?
A szovjet mosógépek jellemzői
A mosógépek sok szovjet vállalkozásnál melléktermékek voltak, mivel akkoriban nagy figyelmet fordítottak az állam védelmi képességeire. A menedzsment feladatainak megfelelően fejlődött a mosógépek gyártása, de technikailag továbbra is nagyon primitívek maradtak. Akkoriban a gépek mechanikus és elektromos változatai voltak a legelterjedtebbek. Az aktivátor típusú eszközöknek nem volt forgó dobja. A kialakítás mozgó pengékből és egy álló, függőleges tartályból állt, amelyben a mosóoldatot összekeverték a ruhaneművel. A dob típusú kialakítás később jelent meg.
Az első egységek hatalmas mennyiségű elektromos energiát fogyasztottak. Még a szabványok szerint is, amikor az energiaköltségek alacsonyak voltak, a mosodai költségek jelentősek voltak. A tudomány és a technika gyorsan fejlődött a szovjet időkben, de az automata háztartási eszközök fejlesztést igényeltek. A legtöbb eszköz nem tolerálta a vibrációs terhelést és a nedvességet. A gyártás olyan gyárakban zajlott, ahol jelentős mennyiségű munkát végeztek kézzel. Ez az, ami hozzájárult a berendezések megbízhatóságának romlásához.
Előnyök és hátrányok
A szovjet modellek fő előnye az volt, hogy minden terméknek egyszerű mechanizmusa volt. A meghibásodott alkatrészt könnyen kicserélték.Alkatrészt gond nélkül lehetett találni, és nem is került sokba. Az ilyen manipulációk nem igényeltek különleges készségeket a mestertől, így a problémákat általában otthon oldották meg. A szovjet gyárakban gyártott mosógépek több garanciális időszakot is kibírhatnak. A problémák elsősorban a túlterhelés miatt jelentkeztek, vagyis amikor a készüléket többször egymás után használták. A gyártó jelezte, hogy két mosás között rövid szünetet kell biztosítani, hogy a gép pihenjen.
A szovjet mosógépek hátrányai a következők:
- A vizet a tűzhelyen kellett felmelegíteni, majd kézzel beleönteni. Ez rendkívül kényelmetlen, és sok erőfeszítést és időt igényel a tulajdonostól.
- Ha a víz tömlővel érkezett a vízellátó hálózatból, akkor ellenőrizni kellett a tartály feltöltését. Gyakran előfordult, hogy a tulajdonosok figyelmetlensége vagy feledékenysége miatt elöntötték a szomszédokat.
- A víz elvezetésére szolgáló szivattyúkkal felszerelt modellek emberi beavatkozást igényeltek. Minden tevékenységet egy személy irányított, így nem lehetett felügyelet nélkül hagyni egy működő eszközt.
- Háztartási készülék működtetésekor gyakran kifröccsent a víz, és a padlóra esett. Ezért kellett folyamatosan törölni a nyomokat és összegyűjteni a felesleges nedvességet.
- Az egyes kivitelekben biztosított szorító görgők gyakorlatilag nem voltak használva. Kényelmetlen volt használni őket. A ruhanemű gyakran a forgó elemek köré tekeredett, és sok kellemetlenséget okozott.
Az első mechanikus mosógépek
A Szovjetunióban az EAYA mosógépek első hazai modelljei 1950-ben jelentek meg a balti államokban. A rigai üzemben gyártották őket.
Meg kell jegyezni, hogy az első példányok kiváló minőségűek voltak. Meghibásodás esetén a javításuk nagyon egyszerű volt. A háztartási gépeket egy kis kerek centrifugával, valamint a víz és a ruhanemű keverésére szolgáló pengékkel szerelték fel. A gép megbirkózott a mosással, öblítéssel és centrifugálással. Egy ciklus körülbelül 30 percig tartott, de minden a szövet sűrűségétől és a szennyeződés mértékétől függött. A centrifugálás körülbelül 3-4 percig tartott. A tulajdonosnak önállóan kellett meghatároznia a gép működési idejét. Az első modellek nem voltak felszerelve szivattyúval a szennyvíz eltávolítására.
Az ilyen egységek körülbelül hatszáz rubelbe kerülnek. Költségük 1500 rubel volt. Ez nagyon magas ár volt, ezért az állam a többit a gyáraknak fizette.
Egy másik régebbi modell az Oka mosógép. A vizet és a szennyest keverő pengék a tartály alján helyezkedtek el. A kialakítás megbízható, és megfelelő használat esetén nagyon hosszú ideig működhet. A fő hiba, amely azonban nem gyakran fordult elő, a szappanoldat szivárgása volt a tömítéseken keresztül. A szivárgás a gép több éves működése után következett be, a tömítések kopása miatt. Egyes modellek időzítővel voltak felszerelve, amellyel beállították az üzemidőt. A Szem példányai egyébként most is megtalálhatók a piacon. Ezek nagyon szerény egységek, amelyeket jó teljesítmény jellemez, és nem igényelnek behelyezést a vízellátó rendszerbe. Ma körülbelül 3 ezer rubelbe kerülnek.
Egy másik mechanikus típusú jármű a Volga-8 volt. Sok akkori háziasszonynak ez volt a legkedveltebb háztartási segédeszköze, még a kellemetlenségek ellenére is.Az öblítés és centrifugálás általában manuálisan történt, mivel a biztosított funkciók nagyon kényelmetlenek voltak. Hiányos körülmények között nem volt olyan egyszerű a hőn áhított autó beszerzése. A sor néha évekig húzódott.
A második generációs készülékek közé tartoznak a Riga-54 és Riga-55 mosógépek, amelyeket a Riga RES üzemben gyártanak. Azután születtek, hogy az üzem főmérnöke ellátogatott egy moszkvai kiállításra. Az autó a svéd Husqvarna modell analógja lett.
Félautomata szovjet mosógépek
Az első félautomata gép a hetvenes években kiadott Eureka volt.
Ez igazi áttörést jelentett a háztartási eszközök gyártásában. A termék jobb funkcionalitással és dob típusú kialakítással rendelkezett. Jelentős mennyiségű ruhanemű feldolgozását tette lehetővé egy ciklusban. A dolgokat egy dobba rakták, amit aztán beépítettek a készülékbe. Ezt követően forró vizet adtunk hozzá, és megkezdődött a mosás. A szennyvizet szivattyún keresztül távolították el, majd öblítést végeztek. A centrifugáláshoz nem kellett kivenni a ruhaneműt a dobból.
A nyolcvanas években elterjedtek a kis méretű modellek. Az egyik ilyen eszköz a Malyutka mosógép volt, amelyet az Uralmash üzemben fejlesztettek ki. Külsőleg egy elektromos meghajtással felszerelt kis dobozra hasonlított. Nem foglalt sok helyet, elfért egy kis fürdőszobában és tökéletesen végezte a dolgát. A termék alkalmas volt diákok, legények és családok számára, akik nem engedhették meg maguknak a teljes méretű autót. Hruscsovka lakói is szerették. A baba még ma is népszerű egyes fogyasztók körében.
Szintén a félautomata készülékek közé sorolják a Volga-10-et, amelyet a cseboksarji Chapaev üzemben gyártanak. Ma már sok idősotthonban vannak ilyen eszközök. Az ilyen típusú modellek fő hátránya, hogy a vizet kézzel kell a mosótartályba önteni.
Automata mosógépek
Az első automata gépet a Szovjetunióban gyártották Vyatka néven.
A kirovi üzemben állították elő, amely az olasz Marloni cég, ma Indesit licence alapján épült. A berendezés külföldi analógok szerint készül, és 12 üzemmóddal van felszerelve, amelyek lehetővé teszik különféle típusú szövetek mosását, beleértve a kényeseket is. A gép jól bírta a nehezen eltávolítható foltokat. Különböző sűrűségű anyagokat mosott és jól tisztította a színes anyagokat. A gép önállóan öblítette ki és centrifugálta a ruhaneműt.
Kis mennyiségű, akár 2,5 kilogramm ruhaneműt továbbra is be lehetett rakni. Éppen ezért a háziasszonyoknak több lépésben kellett mosniuk. Például egy ágyneműgarnitúra kimosásához először a paplanhuzatot, majd az ágyneműt és párnahuzatot kellett berakni. A gép megjelenése azonban jelentősen leegyszerűsítette a mosási folyamatot, mivel most nem kellett önállóan melegíteni és feltölteni a vizet, ellenőrizni a tömlő állapotát, kicsavarni a ruhaneműt és ellenőrizni az egyes szakaszokat. A nő felügyelet nélkül hagyhatta a készüléket, és más házimunkát végezhetett.
Az ilyen berendezések ára nagyon magas volt, így nem kellett sorban állni a vásárláshoz. A berendezéseket fokozott energiaintenzitás jellemezte, ezért speciális feltételeket igényelt az elektromos hálózat számára.Mivel a nyolcvanas évek előtt épült házak vezetékei nem bírtak ekkora terhelést, nem mindenki tudta beszerelni a gépet. Az automata mosógép vásárlása akkoriban igazi esemény volt, még a szomszédos épületek lakói is meglátogatták a továbbfejlesztett terméket. Meg lehet érteni az akkori idők lakóit, mert figyelmük tárgya egy „robot” volt, amely minden funkciót függetlenül végzett.
Az első gép megjelenése után további próbálkozások is voltak mosógépek gyártására. Azonban az összes módosítást külföldi analógok szerint is elvégezték.
A bolti mosógép vásárlás előtt egyébként a Lakáshivataltól kértek egy igazolást arról, hogy az épületnek olyan műszaki feltételei vannak, amelyek lehetővé teszik a gép akadálytalan üzemeltetését. Azok voltak az idők...
A szovjet mosógépek TOP 5 legjobb modellje
A legnépszerűbb mosógép modellek a következők voltak.
EAYA-2
Ez az első szovjet autó, amelyet a Rigai Elektromechanikai Üzemben gyártottak. A modellt olyan pengékkel szerelték fel, amelyek mosási és öblítési üzemmódban működtek, keverve a szappanoldatot és a dolgokat. Centrifugálás üzemmódban a dob forgott, a felesleges nedvességet centrifugális erők segítségével eltávolították a tartály alján kialakított lyukakon keresztül. A készüléket egy speciális kar segítségével mosási módból centrifuga üzemmódba kapcsolták. A gépet kis kerekek segítségével könnyedén a kívánt helyre mozgatták. Üzemmódban gumi támasztékokkal rögzítették.
Riga-54
Egy másik házi segítő, aki sok otthonban volt jelen. Fejlettebb kialakítású volt, mint az előző modellnek. A fő funkciókhoz hozzáadták a víz szivattyú segítségével történő automatikus leeresztésének lehetőségét.A vizet azonban kézzel kellett hozzáadni. Ehhez vödröket vagy tömlőt használtak. A gépet lábpedálokkal vezérelték. A bal pedál a mosásért, a jobb pedál a centrifugálásért volt felelős. A készülék néhány perc alatt két és fél kilogramm ruhaneműt is megforgatott.
Volga-8
Ezek egyszerű és megbízható egységek, amelyek gyakorlatilag nem mentek tönkre, és évtizedekig szolgálták tulajdonosaikat. A tartály űrtartalma 30 liter volt, egyszerre másfél kilogramm száraz ruhaneműt lehetett kimosni benne. A mosási folyamat nem volt kényelmes, mivel az öblítéshez el kellett távolítani a piszkos vizet a tartályból, öblíteni, majd meg kell tölteni tiszta vízzel. A centrifugálás speciális görgők és fogantyúk segítségével történt, amelyeket a termék felső részére szereltek fel.
Eureka
Az első dob típusú készülék legfeljebb három kilogramm ruhanemű betöltését tette lehetővé. Sok előnye volt. Lehetővé tette a víz időzítő szerinti mosását és leeresztését, szennyvíz elvezetésére szolgáló tömlővel volt felszerelve, és centrifugálást végzett anélkül, hogy a dobból kivette volna a dolgokat. Ehhez azonban továbbra is teljes emberi kontrollra és részvételre volt szükség.
Vyatka-automata
1981-ben adták ki egy olasz cég licence alapján. A mosógép modellje hasonló kialakítású, mint külföldi megfelelője. Számos funkcionális képességgel rendelkezik, amelyek a modern mosóegységekben megtalálhatók:
- önállóan melegíti a vizet;
- automatikusan kicsavarja és öblíti;
- többprogramos vezérléssel rendelkezik;
- különféle típusú szöveteket mos;
- lehetővé teszi a kívánt vízhőmérséklet kiválasztását.
Természetesen a régi szovjet mosógépeket nem lehet összehasonlítani a modern fejlett eszközökkel, amelyek szoftvervezérléssel és különféle opciókkal vannak felszerelve.A szovjet háziasszonyok azonban hálásak voltak szerény asszisztenseiknek, mivel jelentősen megkönnyítették munkájukat. A szovjet berendezések sokáig szolgáltak, könnyen javíthatók és nem igényeltek különösebb gondosságot.
