A motor a legfontosabb alkatrész minden mosógépben. Ahhoz, hogy megfelelően működjön és optimális beállításokkal rendelkezzen, gondoskodni kell a megfelelő csatlakozásról. Egyedül nem könnyű megbirkózni ezzel a feladattal, de ha betartod a legegyszerűbb szabályokat, az eredmény nem tart sokáig. A mosógép motorjának csatlakoztatásáról a cikk későbbi részében lesz szó.
A mosógép motorjainak típusai
A kapcsolás sorrendje, amint már említettük, a motor típusától függ. Ezért aktiválása előtt meg kell értenie, hogy milyen típusú mechanizmusról beszélünk. Lehet aszinkron, kollektor, inverter.
Aszinkron motor
2000 előtti egységekben került beépítésre. A félautomata gép percenként 2800 fordulattal rendelkezik, 180-360 W teljesítmény mellett. Ahhoz, hogy egy ilyen motor alkalmas legyen a „garázs” opciókra, háromfázisú hálózatra és frekvenciaváltóra lesz szüksége. Nem nélkülözheti a kondenzátorkészletet sem. Költségük meglehetősen magas, így az ilyen típusú motorok a legkevésbé keresettek.A használat során felmerülő technikai nehézségek azonban kizártak a tervezés egyszerűsége és a könnyű karbantartás miatt.
Az aszinkron motorok alapvető előnyeit fentebb ismertettük. Ami a hátrányokat illeti, azokat a következőképpen lehet leírni:
- kis méretek;
- alacsony fogyasztású;
- Nehézségek a motorral való munka során.
Ezen okok miatt a készülékek nem népszerűek, és a mosógépek tapasztalt tulajdonosai előnyben részesítik a más típusú motorokkal rendelkező készülékeket.
Csiszolt motor
Igazi kedvenc a mesterek között. A készülék egyen- és váltakozó árammal is működik, teljesítményértéke 300-800 W, az armatúra fordulatszáma 15 000 ford./percig. Az ilyen típusú modellek előnyei a következők:
- a cikluskorrekció egyszerűsége a teljesítmény veszélyeztetése nélkül;
- viszonylag alacsony költség;
- nagy nyomaték;
- nagy sebességű működés;
- könnyű kezelhetőség.
A fő hátránya a kefe szerelvény. Az a tény, hogy az egység átlagos terhelésével legfeljebb 10 évig tart, majd ki kell cserélni. Ezzel együtt a keféket köszörülés jellemzi.
Inverteres motor
Ez a legmodernebb, és a legtöbb progresszív mosóberendezésben használják. Feladata az áram átalakítása. A működéshez nincs szükség szíjhajtásra és kefékre, a teljesítmény szintje 400-800 W, a fordulatszám eléri a 20 000-et is, nem kell kondenzátort használni forgás. A működés csendes és nincs rezgés.
A hátrányok közé tartozik a magas költségek és a hálózat túlfeszültségének sebezhetősége.
Modern mosógép motorjának csatlakoztatása 220 V-os hálózatra
Elsősorban kommutátoros motorokról beszélünk, amelyeknek nincs indítótekercse és kondenzátora. A működés egyenáram és váltakozó áram miatt történik. A végberendezésen lévő érintkezők száma elérheti a 8 darabot, de az egység működéséhez nincs szükség rájuk. A legfontosabb dolog, amire ügyelnie kell, a felesleges érintkezések megszüntetése. Ebben az esetben a tekercsellenállás szintje 60-70 Ohm lesz.
Ezzel együtt lehetőség van a hővédelmi teljesítmény megszüntetésére, ami meglehetősen ritka. Egy érintkezőről beszélünk, zárt (normál esetben) vagy nyitott, nulla ellenállású. Ezt követően az egyik kivezetésre feszültséget kell csatlakoztatni. A második viszont az első keféhez csatlakozik. A második 220 V-os vezetékkel aktiválható.
Ezt követően a motornak el kell kezdenie dolgozni, és egy irányba kell forognia. A készülék mozgási irányának megváltoztatásához a kefék csatlakozását fel kell cserélni. Ha ezt az egységet 220 V-os feszültséggel aktiválja, akkor hirtelen működésbe lép, akár jellegzetes rándulásra is fel lehet készülni. Tehát a vezetékek rövidre zárásának elkerülése érdekében fokozatosan kell cselekednie.
Régi mosógép motorjának csatlakoztatása
A gyakorlat azt mutatja, hogy a régi típusú egységek általában két tekercses aszinkron motorral vannak felszerelve. Az egyik működik, míg a második elindul. Ha a motor szétszerelése során a házi technikus látja az összes érintkezőt, a csatlakozás nem okoz problémát vagy nehézséget: elegendő egy legfeljebb 600 V feszültségű és legfeljebb 200 V kapacitású kondenzátor használata. 8 μF.
A munkafolyamat elindításához be kell szereznie egy tesztert vagy multimétert. Két pár tűt kell találnia, amelyek teljesen illeszkednek egymáshoz. Ezután a teszter szondák segítségével megtalálhatja az egymáshoz csatlakoztatott vezetékeket. Ehhez tárcsázáskor aktiválni kell az ellenállás módot.
A következő lépés annak megértése, hogy melyik tekercs az indító tekercs, és melyik a munkatekercs. Már csak az ellenállásuk mértékét kell megmérni: ha ez magas, ez azt jelzi, hogy az elem kiinduló elem, ez felelős a nyomaték létrehozásáért az indításkor. Ha alacsony, akkor a működő tekercsről beszélünk, amely mágneses forgásteret képez.
Az „SB” típusú kontaktor helyett apoláris típusú kondenzátor is beépíthető, amelyre jellemző a minimális 2-4 µF kapacitás. Ha a motort terhelés nélkül indítják be, akkor kondenzátor nélkül is be tud indulni. Túlmelegedés esetén fennáll a csapágykopás vagy a forgórész és az állórész közötti hézag csökkenése. De ez leggyakrabban a kondenzátor megnövekedett kapacitása miatt történik, ezért tanácsos a minimális szintre csökkenteni.
Az indítás pillanatában az „SB” gombot addig nyomják, amíg a tengely fel nem pörög, ez általában nem haladja meg a két másodpercet. Ezt követően a gomb leereszkedik, és a feszültségellátás leáll. Ha megfordításra van szükség, a tekercsérintkezőket ki kell cserélni. Bizonyos helyzetekben egy ilyen motornak csak három vezetéke lehet. Ebben a helyzetben két tekercs kapcsolata van a középpontban.
Van még egy fontos árnyalat: ha a motor nem használ indító típusú tekercset, akkor a forgás iránya tetszőleges lehet (abszolút bármilyen irányba). Leggyakrabban attól függ, hogy a feszültség aktiválásának pillanatában a tengely milyen irányba fordul.
További tippek a munkához
Az elektromos rendszerekkel való interakció során szigorúan be kell tartani a biztonsági szabályokat, és figyelemmel kell kísérni a vezetékek végeinek állapotát a rövidzárlat elkerülése érdekében. Annak érdekében, hogy a motor indítási munkája megfelelő szinten történjen, bizonyos tartozékokat előre be kell szereznie:
- a vezeték;
- kapcsoló;
- rétegelt lemez több rétegben, összesen 10 mm vastagságban;
- fejjel ellátott csavarok;
- csavarok;
- egy 40*40 mm méretű fatömb;
- csavarhúzó;
- fúró;
- csavarhúzó;
- kalapács;
- közönséges vonalzó ceruzával;
- fogó;
- csiszoló vagy fűrész tárcsákkal.
Ezekkel az eszközökkel jó körfűrészt készíthet. Természetesen ez némi idő- és pénzbefektetést igényel, de az eredmény teljesen megéri. Külön egységet kell készíteni, amelyet ezt követően egy nagy teljesítményű motorral ellátott munkapadra szerelnek fel. A lemez azonnali cseréjének képessége fontos szerepet játszik.
A motor, amellyel az automata mosógép fel van szerelve, rendkívül nagy fordulatszámmal rendelkezik, ezért célszerű olyan szabályozót biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy jelentős túlmelegedés nélkül különböző sebességeken működjön. A probléma megoldására egy relé használható klasszikus vagy kissé módosított formában.
Az első szakaszban a triacot a radiátorral együtt eltávolítják a mosógépből.Ez egy félvezető típusú eszköz, egyszerű szóval egy vezérelt kapcsoló. Ezt követően be kell forrasztania a relé chip területére, cserélve az alacsony teljesítményű alkatrészeket.
Ha nem érti a berendezés működésének alapvető árnyalatait, vegye fel a kapcsolatot a szervizközponttal, és kérjen segítséget szakembertől.
Mi a teendő, ha a motor nem indul?
Számos helyzetben a motor nem indítható, és az ilyen nehézségeknek több oka is van (hagyományosan ezek mechanikai és elektromos jellegű problémák):
- az elektromos motor felmelegedése bekapcsoláskor és a tengely egyidejű forgásának hiánya (ehelyett fémalkatrészek csiszolóhangja jelenik meg, ami a cserére szoruló csapágyak sérülését jelzi);
- idegen tárgyak felhalmozódása a rotor és az indító között a probléma megoldásához, csak el kell távolítania az összes felesleges dolgot, és meg kell ismételnie az indítási eljárást;
- ha a teljes hálózatot begyűrűzi egy multiméterrel, akkor a kommutátormotorokban megszakadhat, a kefék is elhasználódhatnak, ami megakadályozza, hogy szorosan tapadjanak a kommutátorhoz és energiát termeljenek;
- leggyakrabban a motor három percnyi működése után a fűtése egyenetlen, ennek alapján meg lehet határozni a meghibásodás helyét és azonosítani annak okait;
- a kondenzátor kapacitásának növekedése gyakran hibás működéshez vezet.
Ezenkívül számos további műveletet kell végrehajtani olyan helyzetben, amikor a motor megtagadja a munkát. A gyakorlatban azonban ritkán használják őket.
Mit lehet készíteni egy régi mosógép motorból?
Mielőtt eldönti, mit kezdjen a régi mosóberendezésével, szét kell szednie azt.Hosszan tartó vízhatás után sóréteg maradhat rajta, nagyon óvatosan kell eltávolítani, hogy elkerülje a pótalkatrészek károsodását. Házi készítésű eszközökhöz gyakran használnak motort, amely a legtöbb eszköz alapjaként szolgál. Gyakran használnak dobot, amely általában rozsdamentes acélból készül. A csöveket leválasztják róla. Néha a nyílás, a rugók és más karosszériaelemek is érintettek lehetnek.
Íme néhány alapötlet, hogy mit lehet készíteni egy régi mosógép motorjából:
- élesítő;
- csiszolóeszköz;
- esztergapad;
- tolleltávolító gép háztartási használatra;
- fűnyíró;
- állati takarmányvágó;
- generátor;
- betonkeverő;
- körfűrész (speciális fűrész).
A dobból dekorációs eszközöket, grillezőt és akár füstölőt is készíthet. A dekoratív és funkcionális egységek gyártásának eljárása a konkrét ötlettől és a megvalósítás módjától függ.
Következtetés
Az automata mosógép motorjának beindítása komoly és felelősségteljes vállalkozás. A megfelelő megközelítéssel azonban még egy tapasztalatlan mester is megbirkózik ezzel a feladattal. A legfontosabb az óvintézkedések megtétele és az utasítások betartása.
Általában az automata mosógépeket különböző típusú motorokkal árusítják, és az idő múlásával és a műszaki fejlődés fejlődésével jellemzőik megváltoznak. Emiatt előfordulhat, hogy az elindításuk folyamata nem ugyanaz. A legegyszerűbb módja a használati utasításban leírt ajánlások követése, vagy egy szervizközpont felkeresése, ahol a dolgozók elvégzik az összes szükséges munkát.